2016. ápr 28.

Either love or call for love... Interjú a francia és angol OKTV-n döntőbe jutott diákunkkal.

írta: vpg_pad
Either love or call for love... Interjú a francia és angol OKTV-n döntőbe jutott diákunkkal.

Ahogy arról már sokan értesülhettek, a váci Piarista Gimnázium 11. C osztályos tanulója, Erdélyi Boróka kiemelkedő eredményeket ért el a 2015/16-os tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyein angol és francia nyelvekből. Borókával Fábián Fanny Beszélgetett.

wp_20160427_10_50_31_pro.jpg

A nyelv iránti érdeklődés hogy jött az életedbe?

A családunkban eleve hagyománya van a nyelvtanulásnak, mindkét szülőm részéről erős volt az üzenet, hogy a nyelvtudás értékes dolog, nekem főleg a kapcsolatok kialakítása, a másokkal való kommunikáció miatt vált fontossá.

Miért jelentkeztél a versenyekre? Kik voltak a felkészítő tanáraid?

Úgy éreztem, nincs vesztenivalóm, és ha van lehetőségem újat tanulni, ráadásul a két tantárgyban, ami a legjobban érdekel, miért ne ragadnám meg? Vass Ildikó tanárnő és Sík Péter tanár úr segítettek, akiknek nem tudok elégszer köszönetet mondani azért a felbecsülhetetlen támogatásért és rengeteg munkáért, amivel segítettek engem végig a versenyzés során.

Hogyan osztottad be az időd, mivel két versenyen is részt vettél.

Szerencsére volt némi eltolódás, nem ugyanazokon a napokon voltak a fordulók a két tárgyból, de néha tényleg igényelt némi logisztikázást a felkészítő alkalmak összeegyeztetése.

Milyen pályára készülsz?

Mindenképpen emberekkel szeretnék foglalkozni, közel áll hozzám a pszichológia, segíteni szeretnék, de még nem tudom egészen pontosan, hogyan fog ez megvalósulni.

Az a hír járja rólad, hogy hihetetlenül szorgalmas vagy.

Szerintem mindenki sok energiát képes fektetni abba, amit szeret, főleg, ha valami távlati cél is lebeg a szeme előtt, ami átsegíti a pillanatnyi nehézségeken. Persze az is igaz, hogy én mindig is nagyon igyekeztem megfelelni a velem szemben támasztott elvárásoknak, nekem azt lenne fontos végre megtanulnom, hogy tudjak ezek között rangsorolni, és néha nemet mondani rájuk.

Mi lehet az a fantasztikus ambíció, ami még ennyire motivál?

A nyelvtanulás nekem sosem csupán iskolai feladat volt, és mióta szereztem néhány külföldi ismerőst, még inkább érzem, hogy ismerni egy idegen nyelvet hatalmas lehetőség, amit nem akarok kihagyni.

Hogyan viszonyulsz a többi tantárgyhoz?

Általában igyekszem mindenből jól teljesíteni, de amivel terveim vannak, vagy egyszerűen csak közelebb áll hozzám, azt nyilván könnyebben és lelkesebben tanulom.

wp_20160427_10_50_20_pro.jpg

Boróka, te mindig sietsz valahonnan, és rohansz valahová.

Folyton kötelezettségeid vannak, határidőid - te hajszolod a teendőket, vagy a teendők téged?
Ezen én is sokszor gondolkozom két rohanás között. Általában az a helyzet, hogy bizonyos dolgokat muszáj megcsinálnom, másokat pedig azért vállalok el, mert nekem személyesen fontosak- ezekről nem szeretnék időhiány miatt lemondani.

Amikor belemerülsz a felkészülésbe, hogyan tudsz visszazökkenni a mindennapokba?

Néha nem egyszerű, mert az otthoni felkészülés során én osztom be az időmet, van lehetőségem úgy gazdálkodni vele, ahogy az a legjobbnak tűnik, az iskolai napok pedig néha nagyon szabályozottnak tűnnek ehhez képest…

A családod mennyire támogat?

Minden segítséget megkaptam, megkapok tőlük és a tanáraimtól egyaránt, tudom, hogy közhely, de nélkülük tényleg nem hiszem, hogy sikerült volna elérnem ezeket az eredményeket.

Már mögötted van néhány megmérettetés. Ennek ellenére még mindig benned van a verseny előtti izgalom?

Talán sosem fogok tudni minden idegeskedés nélkül részt venni egy vizsgán vagy versenyen, de abban segít a rutin, hogy legalább ne lepődjek meg rajta, és jobban tudjam kezelni a stresszt. A verseny- és vizsgaszituációk mindenképpen gyakoriak lesznek a következő néhány évemben, elég az érettségire gondolnunk, ezért biztos vagyok benne, hogy jól fog még jönni, amit most tapasztaltam. Emellett pedig, a nyelvtudást tényleg az egyik leghasznosabb, legértékesebb dolognak tartom.

Elégedett vagy-e a teljesítményeddel?

Nagyon örültem az eredményeknek, többek között amiatt is, mert ezáltal könnyebbé válik a felvételi pontok összegyűjtése, és persze jó érzés, hogy nem hiába dolgoztunk, sem a tanáraim, sem én.

Hogyan zajlott a verseny?

A verseny mindkét nyelvből háromfordulós volt, az elsőt az iskolában írtuk meg, a második külső helyszínen szervezett írás- és szóbeli, a harmadik csak szóbeli feladatokból állt. Az egyes fordulók között viszonylag sok idő telt el, így volt lehetőség a további felkészülésre.

Sokakat érdekelhet a kérdés; mi a sikered titka? Milyen módszer szerint tanulsz?

Mivel az emberi kapcsolatok a legértékesebbek számomra, tanulni is leginkább másokkal együtt szeretek, és bár a nyelvtan memorizálásában vagy a szavak átismétlésében nem nagyon lehet valakinek segíteni, nagyon hálás vagyok azért, hogy például a szóbelikre való készülésben mindig volt valaki, aki hajlandó volt odaülni mellém, és meghallgatni, amit hablatyolok. (Annak ellenére, hogy adott esetben nem is beszélte a nyelvet.) Ugyanezért volt hihetetlenül lényeges az a sok órányi plusz munka és figyelem, amit Vass tanárnő és Sík tanár úr szánt rám.

dscn0001.jpg

Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a felkészülést a tanulással?

Ez is egy olyan kérdés, amivel kapcsolatban nagyon hálás vagyok a tanáraimnak. Mindenki megértően és rugalmasan viszonyult hozzám, nem kívántak lehetetlent, és segítettek a versenyzésben azzal, hogy csökkentették a rám nehezedő többi nyomást, így a nyelvekre koncentrálhattam.

Hogy bírod idővel és energiával?

Időről-időre rettenetesen kimerülök, ilyenkor életbevágó, hogy itt legyenek mellettem néhányan, akik segítenek összeszedni magam és meggyőznek róla, hogy talán azért mégsem fogok itt helyben elpusztulni, csak egy kicsit többet kéne aludnom… Nélkülük valószínűleg már rég becsavarodtam volna. Mostanában azért igyekszem egy kicsit tudatosabban odafigyelni rá, hogy ne éljem fel az utolsó erőtartalékaimat is, de néha egyszerűen muszáj.

Hogyan értékelnéd a többi versenytársat, mezőnyt?

Nagyon más volt a helyzet a két nyelv esetében, az angolt rengetegen tanulják az országban, a franciát illetően ebből a szempontból kisebb volt a versengés, de mivel ez csak a második nyelvem, a feladatok elég nagy kihívást jelentettek. Nincs túl sok összehasonlítási alapom, hiszen én mindig csak a saját eredményeimről kaptam értesítést, azt mindenesetre jó volt látni, hogy rengetegen tartják fontosnak a nyelvtanulást. 

Mit tanácsolsz azoknak, akik tervezik, hogy elindulnak OKTV-n?

Szerintem olyan tárgyból érdemes elindulni, amit nem csak sikeresen, hanem örömmel is tanulnak, mert a versenyzés meglehetősen sok plusz munkával jár, és senki nem szívesen tölt hosszú órákat olyasmivel, amit nem szeret igazán. Mindenkinek kívánom, hogy legyen egy-két olyan tárgy, amiben élvezettel tud elmélyedni, akár a verseny kapcsán, akár más miatt.

Emlékszel még, mi volt az első döntési helyzet az életedben?

Nehéz megmondani, hogy mi volt az első olyan helyzet, amiben önállóan döntöttem; arra határozottan emlékszem, hogy én akartam a Piarista Gimnáziumba jönni, és ezt a döntésemet pont a nyelvtanulás és az itt kötött barátságaim miatt nem is bántam meg.

Mit csinálsz szabadidődben?

Hétköznap elég kevés időm van arra, hogy kikapcsolódjak, de nagyon nagy igényem van az együttlétekre, beszélgetésekre a barátaimmal vagy a családommal, és a magányra is, ilyenkor szívesen olvasok, zenét hallgatok, naplót írok. Emellett próbálok figyelni arra, hogy a mozgás se maradjon ki az életemből, szerencsére elég közel lakunk Váchoz, így biciklivel járhatok iskolába. 

Mi az, amire jelenleg a leginkább vágysz?

Jó lenne túl lenni az érettségiken, nagyon rám férne már egy kis nyári szünet… Nagyon remélem, hogy sikerül kijutnom Franciaországba idén, ez már régi álmom, és a nyelvtanulásban is nagy előnyt jelentene.

Hogyan fog telni a verseny utáni időszak?

A most következő hetekben az érettségire való felkészülésé a főszerep, de remélem, azért közben lesz alkalmam egy kicsit pihenni is, mert most már kezdek fáradni, ráadásul a tavasz az egyik kedven időszakom az évben, mindenképpen szeretném kiélvezni. És mindjárt itt a szülinapom! J

Van-e kedvenc idézeted?

Pár éve találtam ezt a mondatot, ami azóta is fontos nekem: Everything that you might experience from another human being is either love or call for love.  (Minden, amit egy másik emberi lénytől tapasztalhatsz, az a szeretet, vagy a szeretetre hívás).

 

 

 

 

Szólj hozzá

szubjektív beszámoló