Július 24-től 31-ig tartott a straznicei piarista ifjúsági találkozó. Az eseményről Varga Julcsi (2015C) számol be Nektek!

A budapesti előtalálkozó és ismerkedés után a buszúttól kicsit megfáradtan érkeztünk meg Csehországba, kísérőinkkel, köztük Labancz Zsolt tartományfőnök atyával.

A kezdeti bizonytalanságok után, amit azért igen hamar legyőztünk, már majdnem mindenki tudta ezt a két mondatot lengyelül: „Jakse mázs? Dobzse!”, ami annyit jelent: „Hogy vagy? Jól!”. Ezzel már nyert ügyünk volt, és a csehek, lengyelek, olaszok és magyarok közötti különbségek áthidalásához hozzásegített minket a rengeteg közös program is. Például várost néztünk Pozsonyban és Bécsben, vetélkedtünk szakadó esőben, keresztutat jártunk, esténként táncoltunk, és szentmiséken is részt vettünk, amiket mindenki a saját nyelvén követhetett egy kis füzet segítségével.

Még az első estén megnéztük egymás bemutatkozó kisfilmjeit. A magyarokét Bódi Zsuzsanna készítette. Ezután mindenki kapott egy nyakba akasztható névkártyát, amire nekünk egy olyan valakivel kellett ráíratni a nevünket, aki nem magyar. Öröm volt úgy részt venni ezen a találkozón, hogy bár sok minden nem volt közös bennünk, de a Jóistenbe vetett hit összekötött minket.