A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából gyűlt össze az iskola kedden a díszteremben. Az iskola diákjainak az örökifjú Kerényi Lajos atya, piarista szerzetes tartott előadást.

Kerényi atya 1927-ben született, de korát meghazudtoló lendülettel, lelkesedéssel beszélt élményeiről. Fiatalon megtapasztalta a kommunista rendszer fizikai kegyetlenségét. Mesélt a szovjet munkatáborban eltöltött éveiről, annak tapasztalatáról, hogy egyetlen feszület látványa milyen változást volt képes a munkatábor lakóinak, még az őröknek a lelkében is előidézni. Elmondta, hogy a hit reménye a legnehezebb időkben sem hagyta el, és a szeretet milyen csodákra volt képes a kegyetlen mindennapokban.

A kommunizmus lelketlensége azonban nem merült ki a fizikai kegyetlenségben. A rendszer évtizedekig igyekezett lelkileg elbizonytalanítani az embereket. Kerényi atya elmesélte, hogyan próbálkoztak hetekig az állambiztonság emberei, hogy 3/3-as ügynöknek, besúgónak szervezzék be. Karinthy Frigyes Barabbás című karcolatát idézte példaként a diákoknak az emberi gyarlóságról. A befolyásolható, szilárd erkölcsi elvekkel nem rendelkező tömeg Jézus helyett újra Barabás szabadon engedését követelte, még az után is, hogy megtapasztalhatta választásának negatív következményeit. Ez a választás azonban mindannyiunk számára ma is adott.

Az elmúlt rendszer szellemi-lelki károkat hagyott maga után. Az alkohol, a drog, az ösztönök határtalan kiélésének függőségét, az individualizmus, az egymásra oda nem figyelés fájdalmas, súlyos társadalmi örökségét. Kerényi Lajos előadása nem csupán a múlt felidézése volt tehát, hanem az előretekintésé is. A mai fiatalok számára különösen fontos, hogy határozott állásfoglalással, értékválasztással éljék életüket, és bizalommal tudjanak tekinteni a jövőbe, biztatta a diákokat előadása végén.

Chován István