November 24-én, a patricínium ünnepén iskolánkban járt Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó. A vele való beszélgetés egyik moderátora Hornyák Veronika (13.C) volt, az ő írását olvashatjátok az alábbiakban.

Az idei patrocínium ünnepét Vácott egy rendkívüli találkozás tette felejthetetlenné a diákoknak. Szilágyi Áron kardvívó olimpiai bajnok volt a vendégünk, aki a nyári londoni játékokon a magyar delegáció első aranyérmét szerezte.

A még csak 22 éves sportoló különleges szerénységgel, egy karddal, egy sisakkal, és egy olimpiai aranyéremmel lépett be iskolánk kapuján. Én azon négy szerencsés diák közé tartoztam, akik az ünnepségen riporterként kérdezhették Áront. Igen, Áront… Csak így emlegetjük az olimpiai bajnokot azóta társaimmal, hiszen az első pillanattól végtelenül barátságos, kedves, emellett szókimondó, de minden esetben tisztelettudó és türelmes volt. Kellett is a türelem a közönségtalálkozó hivatalos része utáni majd’ egy órán át tartó autógramm-osztogatás és fényképezkedés során, hiszen közel 450 diák állt a sorban, hogy személyesen találkozhasson az olimpiai bajnokkal.

Amikor megkérdezték tőle, úgy a századik fénykép és a háromszázadik aláírás között, hogy szeretne-e esetleg egy kis pihenőt tartani, ő mosolyogva csak annyit felelt: „Semmiség ez egy edzéshez képest!” – és lelkesen folytatta.

Az olimpiai bajnok a vele készített interjúnk során sok mindenről mesélt: londoni érzéseiről, emlékeiről, sőt, olimpiai kulisszatitkokról is. Mesélt arról, hogyan tudja összeegyeztetni egyetemi tanulmányait, magánéletét és az edzéseket, s arról is, miként került hozzá közel a kardvívás. Beavatta a közönséget sportágának szakmai titkaiba, edzésmunkájába és bemutatta felszerelésének néhány részét is. Megfoghattuk a kardját, a sisakját, amit bárki fel is próbálhatott. Olimpiai aranyérmét is kézbe vehettük, sőt akár a nyakunkba is akaszthattuk. Az interjú során az olimpikon kitért a motiváló erőre, ami segíti munkája, felkészülése során. A fiatal sportoló kiemelte: a legfontosabb, hogy mindenkinek legyen célja az életben, legyen minden nap oka, hogy felkeljen az ágyból. Előadását mindenki érdeklődve hallgatta. Ez annak volt köszönhető, hogy minden szavából kiegyensúlyozottság, intelligencia, kedvesség és szerénység sugárzott, amelyekkel, mindenki szimpátiáját kivívta.

Ez a nap sok örömet okozott nekem. Úgy gondolom, hogy Szilágyi Áron példája mindannyiunk számára útmutatásként szolgálhat a tanulásban, a sportban, és emberségben, hiszen olimpiai bajnokként is meg tudott maradni olyan embernek, akit nem csak sportolóként lehet példaképként állítani a mai fiatalok elé.