A 2015C csapata Kalász Ákos tanár úr vezetésével - Istennek legyen hála! - épségben hazatért. A közel 800 km-nyi bicikli túra beszámolóját Heiszig Benedek írta. Az útról készült videó a videotárban  is megtekinthető.

Idén nyáron a 2015C kerekezni vágyó 14 tagú csapata a horvátországi Split felé fordította a biciklikormányt.

Nagykanizsán nyeregbe pattanva a 800 kilométeres túrát kevesebb mint 9 nap alatt teljesítettük.  Letenyénél léptük át a határt, majd a főváros, Zágráb megtekintése után a Dinári-hegység vonulataival kellett megküzdenünk, hogy innen nagyot gurulhassunk Fiuméig, a híres kikötővárosig. Sok vendégszerető emberrel találkoztunk. Az egyik faluban a helyi plébános nekünk adta a halottasházban található összes üdítőt, felvásárolta számunkra a falu pékségének felét, majd egy kávéval is megvendégelt minket. Miután így az egyházközség háromhavi perselypénzét ránk költötte, tovább indultunk.

A bringázás sosem volt unalmas, hol egy dudáló kamion, hol egy  félelmetesen hosszú alagút, hol pedig egy bolondokházából szökött bácsi ismerkedési hajlama tette változatossá a kerékpározást. A továbbiakban már többé-kevésbé a dalmát tengerparton folytattuk utunkat, egyszer magasabban a kopár hegyek közt, másszor éppen karnyújtásnyira az Adriától. A kimerítő tekerésért kárpótoltak a tenger hűs hullámai és a gyönyörű tájak. A mediterrán hangulatú városkák megcsodálása mellett többször búvárkodással is színesítettük a programot. A melegtől nem kellett szenvednünk, hiszen majdnem minden nap esett valamennyit az eső, ami errefelé meglehetősen szokatlan. Az éjszakákat sátorban vagy a szabad ég alatt, templomok mellett vagy kempingekben töltöttük.

Egy láncszakadás, egy defekt, három szerencsés kimenetelű esés és egy kutyaharapás után megérkeztünk Splitbe. Az első itteni élményünk: a forgalomban lévő magyar 20 forintos érmét a helyi régiségkereskedők 5 kunáért (~200ft) árulják eredetihamisítvány ősmagyar szablyák kíséretében.) Egyébként Split híresebb Diocletianus császár palotájáról és az óvárosról, amit bebarangoltunk.  Az esti szórakozásról egy helybéli öreg néni jelentette, aki kinevetett minket és a láthatósági mellényeinket. Hála Istennek nagyobb baj nem történt a túrán. Biztos vagyok benne, hogy mindenki gazdagodott valamivel a túra során: egy csodálatos élménnyel,  egy vicces anekdotával, egy különös alakú sörnyitóval vagy éppen egy-egy új horzsolással, de egy pár büdös zoknival az biztos.

Heiszig Benedek 2015C

Benedek útinaplója itt olvasható (csak erős idegzetűeknek és saját felelősségre ajánljuk! - szerk.)

A túrát a Piarista Alapítvány támogatta.